Amikor a dohányzás és a fogak kapcsolatáról beszélünk, sokaknak az első dolog, ami eszébe jut, az a sárga elszíneződés. Bár valóban látványos, és sokakat motivál a leszokásra, a valóság ennél jóval összetettebb a dolog, ugyanis a dohányzás sokféle, gyakran kevésbé látható módon is károsítja a száj egészségét.
Első észrevétel: a sárga vagy barna elszíneződés, és a rossz szájszag
A dohányzás során a nikotin és a kátrány lerakódik a fogak felszínén. Ez az elszíneződés először enyhe, később azonban egyre markánsabbá válhat, és a fehér fogak helyett sárgás, barnás árnyalatot hagy maga után. Sok páciens emiatt kezdi el gondolni, hogy csak esztétikai a probléma.
Amit szintén elsőként szoktak észrevenni az emberek, az a rossz lehellet és a szájszag. A dohányzás csökkenti a nyáltermelést, ami szájszárazsághoz vezethet. Ez nagyon gond, ugyanis a nyál fontos a baktériumok természetes eltávolításában, és véd a savas támadások ellen. Ha kevesebb a nyál, a száj könnyebben lesz savas, nő a szuvasodás és a kellemetlen lehelet esélye is. Vagyis, ha csökken a nyál mennyisége, akkor nagyobb eséllyel lesz rossz szaga a szánknak, ezt pedig mások is észre fogják venni. Ez pedig csak a jéghegy csúcsa.
Íny és fogágy: a láthatatlan károk
A dohányzás egyik legkomolyabb hatása az ínyre és a fogágyra irányul. A dohányzóknál a vérkeringés az ínyben csökken, ami gyengíti a természetes védekezést a baktériumok ellen. Ez gyakran vezet ínygyulladáshoz, majd parodontális betegségekhez, ami a fogak meglazulásához és hosszú távon akár elvesztéséhez is vezethet. A dohányzás emellett lassítja a sebgyógyulást is. Ha egy dohányosnak tömést, implantátumot vagy más fogászati kezelést kell végezni, a gyógyulás sokkal lassabb lehet, és a komplikációk esélye is nagyobb.
Fogkő és lepedék: gyorsabban alakulnak ki
Kevesen tudják, de a dohányzás serkenti a fogkő lerakódását is, és megváltoztatja a szájflórát. A baktériumok könnyebben elszaporodnak, a lepedék nehezebben távolítható el, így nő a szuvasodás és az ínyproblémák kockázata. Ezért sok fogorvos javasolja, hogy a dohányosok gyakrabban, akár három-négy havonta járjanak kontrollra.
Dohányzás és általános egészség: a fogak csak a kezdet
A szájüregi problémák mellett a dohányzás az egész testre hat. A parodontális betegségek összefüggésbe hozhatók a szív- és érrendszeri betegségekkel, a cukorbetegség súlyosbodásával és a szájüregi daganatok kockázatának növekedésével. Mindez azt mutatja, hogy a fogak állapota gyakran a szervezet általános egészségének tükre.
De mit is tehetünk mi? A legfontosabb lépés a dohányzás csökkentése vagy teljes elhagyása. Emellett a rendszeres és alapos fogmosás, a napi fogköztisztítás és a gyakori fogászati kontroll is lényeges lépés, ahogyan a professzionális fogkő-eltávolítás is legalább félévente. Mindezek segítenek abban, hogy a káros hatásokat minimalizáljuk, és megőrizzük a száj egészségét.
A dohányzás hatása a fogakra messze túlmutat a sárgás elszíneződésen. Az íny és a fogágy egészsége, a baktériumflóra egyensúlya, a sebgyógyulás és a hosszú távú fogmegőrzés mind veszélyben van. Minél előbb és tudatosabban foglalkozunk ezekkel a hatásokkal, annál nagyobb eséllyel tarthatjuk meg a fogainkat és az egészséges mosolyt.
